A rejtélyes V1647 Ori és a többiek:
Fiatal csillagok körüli por- és gázkorongok vizsgálata
csillagászati interferométerekkel
Mosoni László
MTA KTM CsKI


Jelenleg a legjobb szögfelbontású optikai csillagászati eszközök a hosszúbázisvonalú interferométerek. Ezen távcsőhálózatok esetében nem az egyes távcső elemek átmérője, hanem az elemek egymástól mért távolsága határozza meg a szögfelbontást. Néhány száz méteres bázisvonalú rendszerekkel (pl. ESO/VLTI, CHARA) már milliívmásodperces vagy az alatti felbontás is elérhető optikai és infravörös hullámhosszakon. Ez a szögfelbontás kb. egy csillagászati egységnek felel meg közeli csillagkeletkezési területek (pl. Taurus, Orion) távolságában. Ilyen térbeli skálákon nem ismerjük elég pontosan a forrásokat. A korong szerkezetét, a por (különféle szilikátok) és gáz radiális eloszlását a modellek nem tudják egyértelműen meghatározni. Nagy szögfelbontású mérések segítségével szűkíthetjük a lehetséges megoldások körét. Bár egyre több interferométer képes képrekonstrukcióra, legtöbb esetben csak modellek illesztésével értelmezhetőek az adatok. Az előadásban három forrás (V1647 Ori, EX Lupi és HD163296) eredményei szolgálnak példaként. Az előadás végén a MATISSE, a VLTI második generációs közép-infravörös műszer fejlesztésének eredményeiről is beszámolunk, kitérve a magyar hozzájárulásokra.