A víz fizikai és kémiai tulajdonságai következtében alapvetően fontos a
földi élet szempontjából és a Világegyetemben sok helyen elő is fordul. Mi
a helyzet a Naprendszerben? Az előadásban a légkörrel nem rendelkező
égitesteken a víz különböző formáinak előfordulását és kimutatását
ismertetem. A bevezetőben a víz különbőző fizikai fázis-állapotait, a
vízjég különböző formáinak asztrofizikai előfordulását mutatom be. Az
őseredeti, primitív kis égitestek, mint az üstökösök, bizonyos típusú
egyszerű felépítésű kisbolygók víztartalmának kimutatásának eddigi
eredményeit ismertetem, amelyeket földfelszíni csillagászati, valamint
űrcsillagászati eszközökkel és módszerekkel lehetett elérni. Eddig
már több üstököst közvetlen közelről helyszíni űrszondákkal sikerült
tanulmányozni. Az üstökösök felszínéről történő anyagkiáramlás
mechanizmusának részletei még ma sem teljesen tisztázottak, kezdve azzal,
hogy a vízjeget tartalmazó aktív területek nem vagy csak nehezen mutathatók
ki az eddig meglátogatott üstökösmagokon. Az ekliptikai üstökösökkel
evolúciós kapcsolatban lévő kentaurokban és transzneptun-objektumokban
eddig kimutatott víz állapotokról is szó lesz. A Jupiter-trójai kisbolygók
is jelentős mennyiségű vizet őrizhetnek a belsejükben. Legújabb ismereteink
szerint a fő aszteroid-öv jelentős vízkészletet tartalmaz. Az
egyik ilyen, fő-övbeli üstökös, a 133P/Elst-Pizarro megfigyeléseim
eddigi eredményét ismertetem nemzetközi eredményekkel összehasonlításban.
Ezeken kívül bemutatom a víz kimutatásának legújabb módszereit, amit a
Holdra alkalmaztak és amelyek aszteroidákra és törpebolygókra is
alkalmazhatók a jövőben. Erre aktuális példa a NASA Vesta és Ceres
kisbolygók felé úton lévő Dawn űrszondájának programja is. Az előadás
nem tárgyalja a nagybolygókat és holdjaikat, a Holdtól eltekintve.
