| Csillagászati szakkifejezések nyelvtudományi megközelítésben |
| Kozma Judit |
| MTA Nyelvtudományi Intézet |
|
A magyar csillagászati szaknyelvnek helyesírási szabályzata és szótára még nem készült.
A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadásában mindössze egyetlen szabálypont említi meg
néhány égitest nevének helyes írásmódját, és az Osiris-helyesírás is csak öt oldalt szentel
a csillagászati elnevezéseknek.
Előadásomban azt kívánom bemutatni, hogy szükség lenne a csillagászati elnevezések helyesírásának átfogóbb szabályozására is. Csillagászati művekből összeállított korpusz alapján példákkal kívánom alátámasztani, hogy ugyan sok az átfedés a földrajzi nevek és a csillagászati nevek helyesírása között, rengeteg az eltérés is. A csillagászati elnevezések ugyanis nem csupán helyneveket jelentenek, gondoljunk a műszerek, az űreszközök vagy az üstökösök megnevezéseire. Előzetes hipotéziseimnek megfelelően úgy tapasztaltam, hogy a legtöbb problémát az egybe- és különírás, a kis- és nagybetűk használata, az idegen írásrendszerű nyelvekből átvett nevek átírása, valamint a (római vagy arab) számokat is tartalmazó alakok helyes írásmódja jelenti. A problémák, következetlenségek feltárása mellett igyekszem a követendő alakulatokat is bemutatni, illetve javaslatot tenni helyes, egységes formák megalkotására. |