Az első antirészecskéket (a pozitronokat) a kozmikus sugárzás másodlagos komponensében fedezték fel 
1932-ben, míg a légkörbe kívülről érkező (primér) antiprotonokat csak 1979-ben sikerült megfigyelni. 
Azóta magaslégköri ballonokon elhelyezett detektorokkal számos mérést végeztek, majd a műholdon 
elhelyezett PAMELA  detektor a pozitronok és antiprotonok spektrumát is a korábbiaknál nagyobb 
energiatartományban mérte, és meglepő eredményekre jutott. Az űrállomásra nemrégiben feljuttatott 
hatalmas AMS (alfa mágneses spektrométer) detektor még nagyobb statisztikát ígér, és fő célja az 
esetleges nagyobb rendszámú antimagok és más egzotikus részecskék felfedezése, vagy fluxusokra szigorú 
korlátok megadása. A teraelektronvolt feletti energiákon még a Hold is segít az antirészecskék 
fluxuskorlátjának meghatározásában.
  
  
 |