Az első antirészecskéket (a pozitronokat) a kozmikus sugárzás másodlagos komponensében fedezték fel
1932-ben, míg a légkörbe kívülről érkező (primér) antiprotonokat csak 1979-ben sikerült megfigyelni.
Azóta magaslégköri ballonokon elhelyezett detektorokkal számos mérést végeztek, majd a műholdon
elhelyezett PAMELA detektor a pozitronok és antiprotonok spektrumát is a korábbiaknál nagyobb
energiatartományban mérte, és meglepő eredményekre jutott. Az űrállomásra nemrégiben feljuttatott
hatalmas AMS (alfa mágneses spektrométer) detektor még nagyobb statisztikát ígér, és fő célja az
esetleges nagyobb rendszámú antimagok és más egzotikus részecskék felfedezése, vagy fluxusokra szigorú
korlátok megadása. A teraelektronvolt feletti energiákon még a Hold is segít az antirészecskék
fluxuskorlátjának meghatározásában.
|