Hogyan mozognak a legjobb égi referenciapontok?
Frey Sándor1, Moór Attila2
(1FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium, 2MTA KTM CsKI)


Hogyan? Mozognak?!

Az elődás első felében röviden bemutatjuk, hogy miképpen tartják fenn rádió-interferométeres (VLBI) mérési technikával a jelenleg elérhető legjobb égi vonatkoztatási rendszert. A rendszer (International Celestial Reference Frame, ICRF) gondosan kiválasztott, kozmológiai léptékű távolságokban levő rádiósugárzó aktív galaxismagok (kvazárok) pozícióin alapul. Nemrég, 2009-ben alkották újra a definícióját, a pontosság növelése érdekében. Bármennyire is távol vannak tőlünk a kvazárok, a három évtizednél is hosszabb időre visszanyúló rendszeres VLBI mérések megmutatták, hogy a legtöbbjüknek jól detektálható elmozdulása van. A sajátmozgás értékei legfeljebb néhányszor tíz vagy száz mikroívmásodperc/év nagyságúak, mégis felmerül a kérdés, hogy miért vannak egyáltalán. Egy 60-nál is nagyobb elemű minta segítségével azt vizsgáltuk, hogy milyen összefüggés lehet a kvazárok nagyfelbontású rádiószerkezete és látszólagos égi pozíciójuk változása között. Az előadásban az ezzel kapcsolatos eredményeinket ismertetjük. Közben szóba kerül az is, hogy a kvazárok VLBI koordinátáinak mérési sorozataiból a mai pontossági szinten már a Naprendszernek a Tejútrendszer középpontja körüli keringéséből adódó, legfeljebb kb. 5 mikroívmásodperc/éves szisztematikus változást, a szekuláris aberrációt is ki lehet mutatni.