Az ütközésmentes plazmák fizikáját, így a napszél-Föld kölcsönhatásokat is többféle megközelítésben lehet vizsgálni. Ezek a teljesen kinetikus
(PIC; Particle in cell), hibrid, Maxwell-Vlasov hibrid és a magnetohidrodinamikai leírások. Az előadásban bemutatom és összehasonlítom a
különféle kódcsaládokat, kitérve mindegyik alkalmazásának előnyére és hátrányára is. Külön részletezem a különféle globális
magnetohidrodinamikai (MHD) szimulációkat, kitérve azok magyar vonatkozására is.
Európában összesen egyetlen globális MHD kód létezik, a Pekka Janhunnen által a Finn Meteorológiai Intézetben (FMI) fejlesztett Grand Unified
Magnetosphere Ionosphere Coupling simulation (GUMICS-4). Ez az FMI zászlóshajója, ha úgy tetszik, akkor csodafegyvere. Az FP7 EU projektek és
más együttműködések többségét ezzel nyerte az intézet. Ezen sikeres pályázatok egyike az European Cluster Assimilation Technology (ECLAT)
projekt. Az FMI feladata elsősorban globális MHD szimulációk futtatása, nagy mennyiségben. Eddig két munkacsomag fejeződött be, az egyik
tipikus napszél paraméterekkel futtatott un. statikus könyvtár, a másik a teljes 2002-es év dinamikus MHD szimulációja az OMNIWeb adatbázis
napszél adatai alapján. Mindkét eredményt a GUMICS-4 ellenőrzésére használtuk fel. A statikus szimulációkat közismert empirikus
összefüggésekkel hasonlítottuk össze. A dinamikus szimulációkat közvetlenül a Cluster referencia szondájának adataival vetettük össze, ezen kívül
pedig meghatároztuk a Cluster mágneses vetületeit (footprints) az ionoszférában. Az eredményeket szintén összehasonlítottuk a méréseken alapuló
empírikus összefüggésekkel.
|
